Nyaki verőér (carotis) ultrahang

Mit mutat meg

Az agy vérellátását négy verőér adja, két párban: elöl, a nyak két oldalán a nyaki verőerek — ezek a carotisok —, hátul pedig a csigolyák mentén a csigolyaverőerek. A koponyaalapon összekapcsolódnak, ezért egy beszűkült ér kiesését a többi egy ideig kiegyenlítheti. Emiatt fordul elő, hogy a szűkület sokáig semmilyen panaszt nem okoz.

A vizsgálat két dolgot néz: az érfalat és a véráramlást. Az érfalon lerakódás — plakk — alakulhat ki, ez szűkíti az eret. A Doppler pedig megmutatja, milyen gyorsan és milyen irányban áramlik a vér; a szűkület mértékére ebből lehet következtetni.

Miért számít a szűkület mértéke: a nyaki verőér beszűkülése a stroke egyik ismert kockázati tényezője, mert a plakkról leváló darab az agyi erekbe sodródhat. Ez a szám tehát nem önmagáért érdekes — ebből dönthető el, kell-e kezelés, és milyen.

A verőerek vizsgálata önmagában és csomagban is kérhető. A 48 400 Ft-os csomag ugyanezt elvégzi, és mellé átnézi a nyak lágyrészeit és nyirokcsomóit is; a 78 400 Ft-os hármas csomagban a pajzsmirigy is benne van.

Mikor kerül rá sor

Szakorvos jellemzően akkor kéri, ha átmeneti agyi keringészavar vagy stroke után kell tisztázni az erek állapotát, vagy ha a nyakon hallgatózással áramlási zörej hallható.

Gyakori az is, hogy valaki magától jelentkezik rá, mert több kockázati tényező is jelen van nála: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás vagy a családban előfordult érbetegség. Hogy ez az Ön esetében indokolt-e, és milyen gyakorisággal, azt a kezelőorvosa tudja megmondani — erre nincs mindenkire érvényes szabály.

Ha a szűkület panaszt okoz, az jellemzően szédülés, fülzúgás, átmeneti látászavar, fejfájás vagy eszméletvesztés. Ezek azonban sok minden mást is jelenthetnek, és önmagukban nem jelentenek érszűkületet.

Hogyan zajlik

Előkészület nincs: nem kell éhgyomorra jönnie. Egyetlen kérésünk van — a vizsgálat napján a nyakára ne kenjen krémet, és ne használjon ott parfümöt, mert ezek megzavarhatják a vizsgálófej és a bőr érintkezését.

A vizsgálat hanyatt fekve történik, kissé hátrahajtott fejjel, hogy a nyak jól hozzáférhető legyen. A bőrre ultrahangzselé kerül, majd a szakorvos a vizsgálófejjel végigmegy a nyak két oldalán. Fájdalommal nem jár.

A zselé a végén papírtörlővel letörölhető. Altatásra, fájdalomcsillapításra és tűszúrásra nincs szükség, a vizsgálat után azonnal mehet dolgozni vagy vezetni.

Mi történik az eredménnyel

A vizsgálatról írásos lelet készül, benne a szűkület mértékével — ezt százalékban szokás megadni. A leletet a vizsgálat után, még a helyszínen megkapja. Hogy mi következik belőle, azt ez a szám és a panaszok együtt határozzák meg, a döntést pedig a kezelőorvosával közösen hozza meg.

Szűkület esetén sem feltétlenül következik beavatkozás. Enyhébb, ötven százalék alatti szűkületnél a szokásos út a rendszeres ellenőrzés, a gyógyszeres kezelés — jellemzően vérhígító és koleszterinszint-csökkentő — és az életmódbeli változtatás.

Súlyos, hetven-nyolcvan százalék fölötti szűkületnél merülhet fel beavatkozás. Kétféle szokásos: az ér sebészi megnyitása, amikor a plakkot eltávolítják, illetve a katéteres úton behelyezett fémháló, amely nyitva tartja az eret. A döntést az érsebész hozza meg, a szűkület mértéke és a panaszok együttes mérlegelésével.

Ezeket a beavatkozásokat a klinika nem végzi. Amit mi adunk, az a pontos kép és az írásos lelet — azzal lehet érsebészeti szakrendelésre menni.