Visszérbetegség

Mi történik a lábban

A vénák dolga az, hogy a vért a lábból fölfelé, a szív felé vigyék — a gravitáció ellenében. Ebben két dolog segít: a vádliizom, ami járás közben pumpaként működik, és a vénákban lévő billentyűk, amik fölfelé átengedik a vért, visszafelé viszont elzárják az utat.

Ha a billentyűk nem zárnak jól, a vér egy része visszacsúszik, és a mélyebben fekvő szakaszokon megpang. A tartós nyomás tovább tágítja a vénát, a tágabb vénában pedig a billentyűk még kevésbé érnek össze. Ez az a kör, ami miatt az állapot magától nem javul.

Ami látszik belőle: a bőr alatt kanyargó, kitágult vénák, a bokánál és a lábszáron megjelenő seprűvénák. Ami érződik belőle: nehéz láb, feszülés, este jelentkező duzzanat, éjszakai vádligörcs, viszketés.

Mitől romlik, és mi lassítja

A hajlam nagyrészt öröklött — ha a szülőknél megvolt, nagyobb eséllyel jelentkezik. Ezen nem lehet változtatni, a többi tényezőn részben igen.

Rontja: a hosszú állómunka és a hosszú ülőmunka egyaránt, a túlsúly, a terhesség, a szoros ruha, a rendszeres, hosszú melegvizes fürdő és a szaunázás.

Segít: a rendszeres mozgás, különösen a gyaloglás és az úszás — a vádliizom pumpája ilyenkor dolgozik. Segít a láb megemelése napközben és éjszaka, valamint az orvosilag beállított kompressziós harisnya.

Ez a lap egyetlen olyan pontja, ahol az életmódról beszélünk, és nem kitérőként: a visszérbetegségnél a napi szokások érdemben befolyásolják, milyen gyorsan romlik az állapot.

Hogyan derül ki

A látható visszér a diagnózis kisebbik fele. Ami igazán számít, az a keringés állapota: mely szakaszokon folyik vissza a vér, mennyire, és a mély vénarendszer ép-e. Erre az alsó végtagi vénás Doppler ultrahang ad választ.

A vizsgálat során a szakorvos szakaszonként végigmegy a lábon, és közben megnyomja a vénákat: az összenyomhatóság és a visszaáramlás iránya adja ki a képet.

A vizsgálat fájdalmatlan, előkészülést nem igényel, és sugárterheléssel nem jár. Az ár egy végtagra vonatkozik; mindkét láb átnézése külön tétel.

Mi következik belőle

A lelet alapján az érsebész vagy a kezelőorvos dönti el, mi a következő lépés. Ez lehet konzervatív kezelés — kompresszió, mozgás, gyógyszeres kiegészítés —, és lehet beavatkozás: műtét, lézeres vagy habos elzárás.

A beavatkozásokat a klinika NEM végzi. Amit itt kap: a képalkotást, az írásos leletet, és azt, hogy a lelettel felkészülten mehet tovább — ne kelljen máshol újra elvégeztetnie.

Egy fontos tapasztalat a lelet olvasásához: a látható tágulat mértéke és a panasz erőssége nem mindig jár együtt. Van, akinek feltűnő visszerei vannak kevés panasszal, és van, akinek alig látszik valami, de a vizsgálat jelentős visszaáramlást mutat. Ezért nem érdemes tükör előtt eldönteni a kérdést.