Sérülés
Rotátorköpeny-sérülés
A vállat körülölelő négy izom és ínjuk sérülése vagy kopása. A leggyakoribb oka annak, hogy a kar oldalra emelése fáj.
Javasolt vizsgálat
38 400 Ft
kontrasztanyag nélkül
- Időtartam
- adat érkezik
- MR-operátoraink
- Berecz Anett, Kazinczi Zalán
Mi a rotátorköpeny
A vállízület a test legmozgékonyabb ízülete, és ezért a legkevésbé stabil: a felkarcsont gömbfeje egy nagyon sekély vápában ül. Amit a csontos vezetés nem ad meg, azt az izomzat pótolja.
Négy izom fogja körbe a felkarfejet, és ínjaik közös burkot alkotnak fölötte — ez a rotátorköpeny. Kettős feladatuk van: a fejet a vápában tartják, és elforgatják a kart. Az emelést tehát nem csak a nagy vállizom végzi; a köpeny stabilizálása nélkül a kar nem tud fölemelkedni.
A köpeny inai egy szűk csatornán haladnak át a vállcsúcs alatt. Ez a szűk hely a legtöbb baj forrása: az ín itt dörzsölődik, gyullad be, vékonyodik el, és végül itt szakad.
Milyen panaszt okoz
A legjellemzőbb jel a fájdalmas ív: a kar oldalra emelése egy bizonyos szakaszban fáj, alatta és fölötte kevésbé. A fájdalom a felkar külső oldalára sugárzik, és nem a vállcsúcson érződik a legerősebben.
Nagyon jellegzetes az éjszakai fájdalom: az érintett oldalon fekve nem lehet aludni, és a beteg gyakran emiatt keres orvost, nem a nappali panasz miatt.
Ha az ín beszakadt, a fájdalomhoz erőtlenség társul: nehéz a kart a fej fölé emelni, tartani, vagy hátranyúlni. Kopásos folyamatnál ez hónapok alatt alakul ki; sérüléses szakadásnál hirtelen.
Külön eset a meszes íngyulladás: ilyenkor a fájdalom napok alatt szinte elviselhetetlenné válhat, gyakorlatilag mozdíthatatlan vállal. Ez ijesztő, de jóindulatú folyamat, és jellemzően lezajlik.
Amivel ne várjon
Ha esés vagy rántás után hirtelen elvesztette a kar emelésének erejét — nem csak fáj, hanem nem MEGY —, ne várjon hónapokat. A friss, teljes ínszakadás helyreállításánál az időzítés számít, és ezt ortopédiai megítélés dönti el.
Traumatológiai ügyeletre menjen, ha a váll deformáltnak látszik, ha a mozgatás egyáltalán nem lehetséges, vagy ha a kar zsibbad, elfehéredik. Ezek ficamra vagy törésre is utalhatnak, és ott az ellátás azonnal kezdődik.
Ha a vállfájdalomhoz mellkasi szorítás, fulladás vagy izzadás társul — különösen bal oldalon —, ne a vállát vizsgáltassa, hanem hívjon mentőt. A szívinfarktus fájdalma a vállba és a karba is sugározhat.
Hogyan derül ki
Először szakorvosi vizsgálattal: a mozgástartomány, az erő és néhány célzott teszt sokat elárul arról, melyik ín érintett.
A röntgen a csontot mutatja meg: a vállcsúcs alakját, a szűk csatornát, az ízületi kopást és a meszesedést. Magát az inat nem — a lágyrészek röntgenen nem különülnek el.
A váll MR az a vizsgálat, ami az inakat, az izmokat, az ízületi tokot és a csontvelőt is megmutatja: látszik rajta az ín elvékonyodása, a részleges és a teljes szakadás, és az is, hogy az izom mennyire vonult vissza. Ez utóbbi az, ami a műtéti tervezésben számít.
És egy megjegyzés a lelet olvasásához: ötven fölött a köpeny részleges elvékonyodása az emberek jelentős részénél látszik MR-en, panasz nélkül is. Az MR tehát nem ítélet — a képet a panasszal együtt kell nézni, és ezt a szakorvos teszi meg.
Mi következik belőle
A kezelés első vonala az esetek nagy részében nem műtét: célzott gyógytorna, a terhelés átmeneti módosítása, gyulladáscsökkentés, szükség esetén injekció. A köpeny körüli izomzat erősítése önmagában sokat javíthat a panaszon akkor is, ha az ín nem gyógyul meg teljesen.
Műtét jellemzően akkor merül fel, ha friss, sérüléses teljes szakadásról van szó, ha a konzervatív kezelés hónapok alatt sem hozott eredményt, vagy ha az erővesztés a mindennapokat akadályozza.
A klinika a képalkotást és az írásos leletet adja. A gyógytornát, az injekciós kezelést és a műtétet nem végzi — ezekkel ortopédiai szakrendelésre kell fordulnia, a felvétellel együtt.
Szakmailag ellenőrizte: Dr. Mészáros György — 2026. szeptember 21.