A tavaszi és nyári időszak beköszöntével egyre többen keresik fel az erdőket, parkokat és mezőket, ám a természetjárás kellemetlen velejárója lehet a kullancscsípés. Sokan még mindig tévhitek alapján próbálják eltávolítani a vérszívót, pedig egy rossz mozdulat növelheti a fertőzésveszélyt. Nem árt tudni azt sem, hogy a klímaváltozás és a globális kereskedelem következtében Magyarországon már olyan inváziós kullancsfajok is megjelentek, amelyek korábban nem voltak jelen, és új betegségek hordozói lehetnek.
Mit tegyünk, ha kullancsot találunk magunkban?
A legfontosabb szabály: minél előbb távolítsuk el a kullancsot. A legtöbb kórokozó átviteléhez több órás vérszívás szükséges, ezért az időben eltávolított kullancs jelentősen csökkentheti a fertőzés kockázatát.
Az eltávolításhoz a legjobb eszköz a gyógyszertárban vagy állatkereskedésben kapható kullancskiszedő csipesz vagy kanál, de egy finom hegyű csipesz is megfelelő lehet. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell megfogni, majd lassú, határozott mozdulattal kihúzni. Nem szükséges csavarni vagy forgatni, a lényeg, hogy a potrohát ne nyomjuk össze.
Az eltávolítás után a csípés helyét fertőtlenítsük, majd a következő hetekben figyeljük a bőrünket és az esetleges tüneteket. Érdemes feljegyezni a csípés időpontját is, mert ez segítheti az orvost a későbbi kivizsgálás során.
Mit ne tegyünk?
A kullancseltávolítással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Ezek közül néhány nemcsak hatástalan, hanem kifejezetten veszélyes is lehet.
Ne kenjük be a kullancsot olajjal, zsírral, krémmel vagy alkohollal! Régi módszernek számít, hogy a vérszívót „meg kell fullasztani”, ám valójában az irritáció hatására a kullancs még több nyálat és béltartalmat üríthet a sebbe, növelve ezzel a fertőzésveszélyt.
Ne próbáljuk elégetni vagy hirtelen kirántani! A gyufával vagy öngyújtóval történő „kezelés” sérülést okozhat, a durva mozdulatok pedig beszakíthatják a kullancs szájszervét.
Sokan megijednek, ha a szájszerv egy része a bőrben marad. Ez általában nem jelent komoly problémát: a szervezet néhány nap alatt kilöki azt, hasonlóan egy apró szálkához. A legfontosabb, hogy a kullancs potroha ne sérüljön meg az eltávolítás során.
Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok?
Magyarországon a kullancsok által terjesztett legismertebb betegségek közé tartozik a Lyme-kór és a vírusos kullancsencephalitis.
Lyme-kór
A Lyme-kórt a Borrelia baktérium okozza, amelyet a kullancsok hordozhatnak. A fertőzés egyik legismertebb jele az úgynevezett vándorló bőrpír (erythema migrans): a csípés helye körül napokkal vagy hetekkel később fokozatosan növekvő, gyakran céltáblaszerű piros folt jelenik meg. Fontos azonban tudni, hogy ez a tünet nem mindenkinél alakul ki.
A kezeletlen Lyme-kór később ízületi gyulladást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavarokat és egyéb súlyos szövődményeket is okozhat. Jó hír viszont, hogy időben felismerve antibiotikummal eredményesen kezelhető.
Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás
A kullancsencephalitis egy vírusos megbetegedés, amely az agyat és az idegrendszert támadhatja meg. A betegség kezdetben influenzaszerű tünetekkel – láz, fejfájás, izomfájdalom – jelentkezhet, majd néhány napos javulás után súlyosabb idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki.
A Lyme-kórral szemben erre a betegségre nincs célzott gyógyszeres kezelés, ezért a megelőzés kiemelten fontos. Magyarországon elérhető és ajánlott a védőoltás, különösen azok számára, akik sok időt töltenek a természetben, vagy munkájuk miatt fokozottan ki vannak téve a kullancscsípés veszélyének.
Egyéb fertőzések
Ritkábban ugyan, de a kullancsok más kórokozókat is terjeszthetnek, például a babesiosist vagy az anaplazmózist. Ezek a betegségek főként legyengült immunrendszerű embereknél vagy időseknél okozhatnak súlyosabb tüneteket.
Inváziós kullancsfajok Magyarországon:
Az elmúlt években a szakemberek több alkalommal is azonosítottak Magyarországon olyan kullancsfajokat, amelyek korábban csak a mediterrán vagy afrikai térségekben fordultak elő. Ezek közül a legismertebb a Hyalomma kullancs, amely jóval nagyobb méretű a hazai fajoknál, és aktívan képes követni a gazdaállatot vagy akár az embert is.
A Hyalomma kullancsok elsősorban vonuló madarak közvetítésével érkezhetnek hazánkba, de az enyhébb telek miatt egyre nagyobb az esélyük a megtelepedésre. Különös figyelmet kapnak azért, mert bizonyos területeken a krími-kongói vérzéses láz vírusának hordozói lehetnek. Bár Magyarországon ennek a betegségnek a helyi terjedését eddig nem igazolták, a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik az inváziós fajok megjelenését.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Kullancscsípés után nem szükséges minden esetben azonnal orvoshoz menni, de bizonyos tünetek esetén haladéktalanul kérjünk segítséget. Ilyen figyelmeztető jel lehet:
- a csípés körül kialakuló, növekvő piros folt;
- láz, hidegrázás, erős fejfájás;
- izom- és ízületi fájdalmak;
- nyaki merevség;
- szédülés, zsibbadás vagy egyéb idegrendszeri panaszok.
Ha ezek közül bármelyik jelentkezik a csípést követő napokban vagy hetekben, érdemes felkeresni a háziorvost, és jelezni, hogy kullancscsípés történt.
A megelőzés a legjobb védekezés
Kiránduláskor viseljünk világos színű, zárt ruházatot, a nadrágszárat tűrjük a zokniba, és használjunk kullancsriasztó készítményeket. Hazaérkezés után mindig alaposan vizsgáljuk át a testünket – különösen a hajlatokat, a hajas fejbőrt, a fülek mögötti területet és a gyermekek nyakát, fejét.
A kullancsok ugyan apró élőlények, de komoly betegségeket terjeszthetnek. A gyors és szakszerű eltávolítás, a tünetek figyelése, valamint a megfelelő megelőzés jelentősen csökkentheti a kockázatot. Egy néhány perces önvizsgálat egy kirándulás után akár súlyos egészségügyi problémáktól is megóvhat bennünket.